• slovensky
  • deutsch
  • magyar

 

 

 

 

 

 

 

 


KÉK  REGIMENT

(Öreg kék regiment – Altblau)  

legtovább  létező  elit svéd  ezred  a harmincéves háborúban  (1624 – 1650)  

 

Egyike az  első  egyenruhás   gyalogos  ezredeknek  a svéd hadseregben  és  a  világon  is Részt  vett a legtöbb  katonai  hadjáratban ,és  harcolt a svéd hadsereg  sorsdöntő  csatáiban  1624-től 1650-ig.  

Hősiességükkel  és magasfokú  képzetségükkel ,fegyelmükkel  elismerést  és  csodálatot   ért el  az Altblau  regiment  nem csak a svéd  hadseregben ,hanem  az ellenségnél is . Példa  erre  a császariak mondata  a Lützeni   csata  után  : „ … és harcoltak ezen a helyen  mintha elfelejteték  volna  mi az a visszavonulás  , és ezen a helyen  megis  haltak . ’’

A  kék  regiment  1624 – ben  alakult a Livóniáért  vivot ( most  Lettország  és   Észtország déli  része ) svéd –lengyel   háború alatt  svéd zsoldos alakulatokból . A  Lützeni   csatában 1632 –ben ez a regiment  már mint Öreg kék regiment  ( Altblau  regiment ) van emlitve ,de hivatalosan valószínűleg   csak 1634 –től  hivták igy .

Amikor  1635 –ben  hármat  a négy  legrégeben  létező  svéd  „színes ’’ regimentből ( Zöld , Piros , Sárga – 1613 és 1627 közöt voltak alapitva )feloszlatták  , az utolsó maradt  az Altblau ,amelyik ezután 1650 - ig létezet,amikor azt is feloszlatták .

  1629 –től  alapítottak   új „színes ’’regimenteket  is (pl. Narancssárga ,Fehér ,Barna  és néhany  Fekete ) de ezek 1638 –ig megszüntek  létezni .

 

A  regiment  parancsnokai ,és az évek  amikor átvették a parancsnokságot :

 

 
1624 - Hans Georg von Arnim
1625 - Maxmilian Teuffel
1627 - Hans von der Noth
1629 - Hans Kaspar von Klitzing
1630 - Hans Georg aus dem Winckel,

 

1636 –tól  az Altblau regiment  valószínuleg egyenesen a svéd hadsereg foparancsnokának volt alárendelve

 

 
do 1641 - Johann Banér
do 1645 - Lennart Torstensson
do 1650 - Carl Gustaf Wrangel

   

 

Lennart Torstennson

 

 

A  svéd  hadsereg legfontosabb  csatái 1630 - tól  Svédország  belépésétől  a harmincéves háborúba .

(a  legtöbb  itt felsorolt csatában bizonyitot az  Altblau  regiment  részvétele ,és ha nincs máskép  feltüntetve  ezek mind  győztes svéd csaták voltak. )

 

6.7 1630 -  
17.9 1631 -

 (néhol már 7.4. van feltüntetve )- a svéd hadsereg partra szálása

Peenemündénél a Balti tenger Pomorani partszakaszán

II. Gustáv  Adolf  svéd király vezetése alat .  A svédek  tábora  a  Labe

folyónál .

17.9.1631 - a Breitenfeldi csata
15.4.1632 - a  Lechi csata
16.11.1632 - a Lützeni csata – elesett  II. Gusztáv Adolf  svéd király .Az  Altblau regiment sok  veszteséget szenvedet (63%),ennek ellenére nem hátrált meg a csata döntő pillanataiban a harctér  közepérő  a  többszörös  túlerő,  a nehéz lovasság támadása elől sem . Az ütközet  végül  is a svéd hadsereg  győzelmével végződöt ,de a király halála egy ideig megállitotta az előre haladást.A  csapatok felállása az ütközet  előtt  megörökitve egy korabeli

metszeten . A  svéd oldalon  harcoló    csapatok  felsorolása .

 

 

V boji s císařskými kyrysníky padl v bitvě u Lützenu 16. listopadu 1632 švédský král Gustav II. Adolf

 

6.9.1634 - bitva u Nördlingenu - jedna z mála prohraných velkých bitev švédské armády (kvůli další válce s Polskem zde nebojovali hlavní švédské síly tzn. zřejmě ani Altblau regiment)
4.10.1636 - a Wittstocki  csata
29.6.1641 - bitva u Wolfenbüttelu
2.11.1642 - druhá bitva u Breitenfeldu (od 27.10. 1642 obléhání a 27.11. 1642 obsazení Lipska)
6.3.1645 - bitva u Jankova - Schématický rozpis rozdělení vojsk
- Postavení vojsk v krajině před bitvou, v průběhu a závěrem bitvy
- Výčet jednotek účastnících se bitvy na švédské straně
3.5. - 23.8.1645 - neúspěšné obléhání Brna (pouze 15.8.1645 se Altblau regiment, jako jediná jednotka, probil až za hradby Brna, ale v poslední chvíli byl nakonec posilami brněnských odražen)
17.5.1648 - bitva u Zusmarshausenu
25.7.-26.7. 1648 - obsazení Prahy na levém břehu Vltavy (Hradčany, Malá strana, Petřín, Strahov, atd …) a následné neúspěšné pokusy o dobytí i pravého břehu. Boje trvaly i po uzavření Vestfálského míru (24.10.1648), který ukončil třicetiletou válku, až do listopadu 1648. Z Prahy Švédové odešli po podepsání mírové smlouvy 7.1.1649, ale z některých posádek na Moravě, zejména z Olomouce, se stáhli až po vyplacení všech reparací císařem v létě r. 1650.

Velice pravděpodobně se Altblau regiment zúčastnil i dobývání a obsazení Olomouce (1642 - 1650), Šternberka a dalších moravských měst a hradů, zejména hradu Sovince. Je také téměř jisté, že v letech 1639-1640, kdy měl gen. Banér základnu v Brandýse nad Labem, se pohyboval i v těchto místech.

Máte zájem o další informace o skutečném Altblau regimentu?

 
Partneri:

  

 
© 2010 Bethlen Garde, created: G66 s.r.o.